Jasmioneee

Ma Youtube nap van, mindig előveszek valamit :))

Ez pl. egy tavalyi előadás, reméljük lesz idei is. :D

Angol filmdráma 2004-ből. (Maggie Smith, Daniel Brühl, Judi Dench)
 

A helyszín Anglia, apró halászfalu. Két idős hölgy akik testvérek, és egy vihar utáni hajótörésből partravetődő fiatal, lengyel fiú, aki született tehetség, hegedűművész.

A film a csodálatos zene mellet, igazi mélységeket mutat meg, az érzelemtengerek mélységeit. Félelmet, féltékenységet, lobbanékonyságot, szeretetet, megbánást, megbocsátást, beletörődést.

Felszínre hozza a tényt, amivel mindenki számol, de kevesen érzik át igazán: az idő előrehaladtával csak testünk öregszik, lelkünk fiatal marad, ugyanúgy érez és szeret tovább. Szenvedünk, és tudjuk: az idő múlik, s kegyetlen. Viszi magával a múló éveket, akárha perceket. Mindannyian tudjuk. Benne van az elválás, az önzés, a fájdalom, de az önzetlenség és önfeláldozás is egyszerre.
Akiket szeretünk előbb utóbb elhagynak bennünket, vagy elmúlnak mellőlünk.

Az élet pedig megy tovább...
 

A számítógépek irgalmatlanok!

Adott a szolgáltatás. Regisztrálok. Pár nap múlva belépnék, nem enged, nincs regisztrációm!!! Az emilem nem ismeri. Szuper. Sebaj, kezdjük elölről, megint regsztrálok. De nem lehet, mert ilyen emil már van!!!! Sebaj, regisztrálok egy másik emillel. És láss csodát, belépek és ott az előző regisztrációm alatt létrehozott cucc!!!! Érti ezt valaki?! Mert én nem.

Három héttel később, procedúra ismét. A böngésző ugye megjegyezte a látogatást, de az oldal nem. A szöveg ismerős: nincs ilyen user. (emil)

Belépek a gmail fiókba, és láss csodát, ott a beállítás és be is enged.

Most kezdjem el szálanként tépdesni a hajam, vagy ráér holnapig???

Nekem már nincs húsvét.

Mert mi is a húsvét igazából?
Gyerekkoromban nem lettem megkeresztelve. Édesanyám - aki nem volt vallásos - azt mondta apukámnak - aki nagyon vallásos volt - hogy majd a gyerek felnő, és eldönti, hogy mit akar. (Már akkor is liberális volt :) )
Szóval a "nyusziünnep" sokáig arról szólt, hogy vasárnap kimentem a Winkler bácsiék elé, meg a kisközbe, és jól teleszedtem egy fonott kosarat friss, zöld fűvel, hogy aztán kitegyem a nappaliba a szőnyeg közepére. Hétfőn reggel aztán tele volt a kosár piros csokitojásokkal és csokinyulakkal és mindenféle finomsággal.
Ezt jelentette a Húsvét.
Egyszer emlékszem nagypénteken téliszalámis kenyeret akartam enni reggelire, és anyu azt mondta: "úgysem vagy megkeresztelve..." :)))

Aztán idősebb lettem, és megtaláltam a vallást. (Vagy a vallás talált meg engem)
Akkor megtanultam, hogy a Húsvét ünnepe arról szól, hogy Jézus feltámadt. Persze már akkor sem értettem, hogy jön ide a tojás, meg a nyúl, meg mindenféle olyan, amiről a Bibliában szó sincs. De akkor már megtelt másfajta érzelmekkel is ez a pár nap.

Néhány évvel később találkoztam valami mással, ami ismét új perspektívát adott, emiatt pedig mára a húsvét a "nyulak ünnepe" lett számomra. A zsidó ünnep ha jól tudom az Egyiptomból való szabadulásról szól. A katolikus pedig összeolvasztotta a pogány termékenység ünnepeket ezzel. Azaz vajhmi kevés köze ahhoz, amire eredendően utalna.

Ígyhát, Boldog Nyulat mindenkinek! :DDD
 

Valahogy mindig ilyen az élet, nem?
Jön egy bazi nagy hullám, és az ember amilyen hamar a tetején találja magát, olyan hamar kerül le a völgyébe is. Ha ügyes, nem esik le a deszkáról. Ha nem ügyes...

Csoda-e ha az emberek a szkepticizmus felé hajlanak a gazdasági válsággal kapcsolatban is?
Sokan mondják, szakemberek is: "volt már ilyen, most ez a hullámvölgy van, de aztán majd megint visszaáll minden a régi kerékvágásba".

Szerintem téved aki így gondolja. Az állandóság nem létezik. Az állandóság egy fogalom amelyre nincs példa a világegyetemben. Azt _hisszük_ állandó, és _a_tudomány_jelenglegi_állása_szerint_ állandó. De igazából nem az.

Nem is olyan régen olvastam egy cikkben, hogy minden üvegtárgyunk igazából folyik. Az üveget mi szilárdnak hisszük, érezzük, látjuk. De nagyon nagyon régi kolostorok, templomok ólomüveg ablakainál megmérték, hogy az üveg felül elvékonyodott, alul pedig megvastagodott. Mert igazából folyik, csak olyan lassan, hogy mi nem érzékeljük.
Mióta ezt olvastam, egészen más szemmel nézek az üvegtárgyakra.
A képzeletemben megjelenik egy másik, gyorsított dimenzió, ahol az üveg folyik, mint a víz. Az emberi élet pedig oly gyorsan zajlik, mint a hangyák futkosása a bolyban.

Vagy vegyünk egy másik példát, az életet. Vannak olyan élőlények a földön, akiknek az élet mindösszesen egyetlen nap. Amikor látjuk a madarak, növények, állatok életét elmúlni, amikor magunk is rájövünk, hogy öregszünk... Belegondolni, hogy életünk derekán már lehet, hogy a papagájunk túlél bennünket, (a jákók akár száz évig is élnek), vagy időskorban már sokszor a kutya, macska is ottmarad és utánahal bánatában a gazdájának.

Így aztán előbb utóbb megalkuszunk.
Megalkuszunk az életünkkel.

És a végén derül majd ki, hogy milyen vásárt csináltunk.
 

the answer to life, the universe and everything = 42

http://www.google.hu/search?hl=hu&q=the+answer+to+life%2C+the+universe+and+everything&btnG=Keres%C3%A9s&meta

Megígérte. De nem tartotta be. Újra megkértem, megint megígérte. Aztán megint nem tartotta be. Harmadszorra már én éreztem magam kényelmetlenül, nem értettem, ha nemet akar mondani, miért nem mond nemet. De nem mondott, hanem ismét megígérte. És megint nem tartotta be. Vajon melyikünk adja fel előbb?

Vasárnap délután fél egy körül a temetőnél járva az amúgy 2x2 sávos úton valakinek megint sietős lett.

A kutya balról jött, a szembejövő sávban épp nem voltak autók, előttünk pedig senki nem hajtott, jól láttuk a nagytestű állatot, ahogy laza ügetésben megérkezik a mellékutca felől és szertelenül a forgalmas útra lép.

Csak ő nem látta. Mert ő sietett. Annyira, hogy nem volt rest jobbról előzni. Mivel mi lelassítottunk - látva a kutyát - ő felgyorsított. Elénk vágott az ürességbe, majd észrevette az állatot és fékezett. Gondoltuk sikerült megállnia, mögöttünk torlódott a forgalom. Ekkor rémültem láttam, hogy a gázra lép és keresztülhajt a kutyán!!!

Szerencsétlen állat már visszafele menekülhetett amikor ráhajtott, mert a bal melső mancsát törte el az autó kereke. Megforgatta az autó ahogy áthajtott rajta, de több kerék nem ment rá. Nyüszítve próbált lábraállni, úgy üvöltött, hogy az autó utasterében is hallottam. Nem tudott a törött lábára állni, és valamiért háromlábon sem tudott járni, így a hátsó lábaival tolta magát előre a betonon, vissza az utcába ahonnan jött - csakhogy előtte még ott volt a szembesáv is.

Már nem emlékszem pontosan mi történt, csak képek villannak fel, mert nagyon gyors volt. Szinte gondolkodás nélkül ugrottam ki az autóból, és a karomat magasan lengetve, ugrálva üvöltöttem és próbáltam felhívni magamra és a kutyára a forgalom figyelmét. Az autósok lassítottak, próbáltak kikerülni. A szembejövő sávban valami csoda folytán még mindig nem volt autó, a kutya átért, a sérült mancsán is próbált járni, amitől nem igazán figyelt oda mibe üti be a fejét. A pár lépés előnyt behozhattam volna ha futok, de nem akartam még jobban megijeszteni. Néhány méter után kifulladt, és egy fának dőlt. Ott értem utól. Óvatosan megfogtam, reménykedtem, hogy nem fog megharapni. Szerencsétlen nyüszített félemében, fájdalmában, a mancsáról apró pettyekben vér csepegett a betonra és a fűre.

Megjelent egy férfi a közeli ház kapujában, kérdeztem ismeri-e a kutyát, mert ebből az utcából jött ki, de nem ismerte. Viszont megkérdezte miben segíthet, kértem tőle egy pokrócot. Hozott is, amibe ügyetlenül becsomagoltuk a kutyát, majd beemeltük a hátsó ülésre. Egy fiatal nő is utánunk jött kocsival, először azt hittem ő volt a gázoló, de ő is csak segíteni akart. A kutyán háromsoros lánc nyakörv volt, és egy zöld bolhanyakörv, sajnos egyiken sem volt cím, vagy bármi biléta. Reménykedtem benne, hogy legalább mikrochipet találunk majd.

A 10 perc amíg a REX Alapítvány menhelyére értünk, óráknak tűnt. Reméltem, hogy nincs komolyabb baja, reméltem, hogy nem harap meg, reméltem, hogy tudnak majd a REX-nél segíteni, reméltem, hogy megtaláljuk időben a gazdáját.

Kivettük a kocsiból az alapítvány irodaháza előtt, nagyon lihegett, szinte hörgött, féltem, hogy sokkot kapott. Azonnal készítettünk pár fotót, az azonosítást miatt, betettük az elkülönítőbe és megpróbáltuk megvizsgálni, hogy hol sérült meg. Csak a lábát sikerült kitapintani, a mancs felett törött el, apró külső sérülés okozta a vérzést, ahol a csont valószínűleg átszúrta a bőrt. Röntgen nélkül mást nem tehettünk, sínbe tették a lábát, hogy ne tudja nagyon mozgatni. Gyártottak pár plakátot a friss fotóval, amit visszavittünk a gázolás helyére, kiraktuk a buszmegállókba és az utcában fákra rajzszögeztük. Mivel éppen lomtalanítás volt, ezért akinek csak tudtuk megmutattuk a képet, hogy hátha felismerik. A közeli állatorvoshoz is bevittük, hogy hátha ő felismeri.

Közben a REXnél az elveszettkutyak.hu-ra feltették a kutya fotóját, amire valaki írt, hogy keresnek a XIII.-ból egy nagyon-nagyon hasonló állatot. Felhívták a tulajdonost, aki megígérte, hogy azonnal kimegy a menhelyre azonosítani.

Bár minden történet ilyen happy end-del végződne. Macikát - mert Maci a becsületes neve - a tulajdonosai felismerték és hálásan vitték haza (illetve előbb állatorvoshoz). Március 17-én csatangolt el otthonról, vélhetően hormonjaitól hajtva, mert nem volt ivartalanítva. Örültek, hogy megmentettük.

HA Magyarországon kötelező lenne a mikrochip használata, a gázolás után 20 perccel már tudtuk volna a lakcímét, és gazdája telefonszámát.

HA felelősebb állattartók lennénk és keverék kutyánkat időben ivartalaníttatnánk, a kutya nem szökdösne el a vérétől hajtva, okozva ezzel baleseteket, és egyéb nemkívánatos eseményt (hogy csak a kutyák orvosi ellátásának anyagi vonzatáról ne beszéljek)

Természetesen a tulajdonosok úgy távoztak a kutyussal, hogy megígérték, első dolguk lesz mikrochipet tetetni Macikába és az ivartalanítást is meggondolják.

Ez az eset szerencsésen végződött.
Néhány hónappal ezelőtt egy hasonló esetben a gazdi közölte az állatorvossal, hogy nincs pénze az elütött kutyája gyógykezelésére, letette a kutyát a rendelő ajtajában és otthagyta.

Végül felhívtam a rendőrséget.
Megkérdeztem, hogy az autó paramétereinek birtokában feljelentést téve milyen eséllyel végződhet úgy a történet, hogy a cserbenhagyásos gázoló elnyerje méltó büntetését.
A válasz nem lepett meg. ___Zéró___. Hiába az állatkínzásokról szóló törvényünk, rendőreink lassan gyilkosságoknál is esélytelenül nyomoznak, nem foglalkoznak elgázolt és cserbenhagyott kutyákkal. A cserbenhagyásos gázolás _fogalma_ is az embereknek van kisajátítva. Amennyiben az elkövetőt sikerül pontosan azonosítani (nem láttuk ki ült az az autóban, csak a kocsit lehetett volna azonosítani) pénzbüntetésre számíthatott volna.

Felmerül bennem, vajon mi lett volna ha a kutya helyett egy gyerek fut az útra???
 

Ezt egy igen kedves ismerősöm küldte mailben ma, és muszáj közzétennem hatalmas igazságait:

Márai: Arról, hogy megcsaljuk az orvost
 
Valahányszor orvoshoz mentem, nem tudtam szabadulni a kínos és megalázó érzéstől, hogy megcsalom a derék embert, aki mestersége és emberismerete szerint, aggályosan és gondosan, de teljesen reménytelenül foglalkozik velem. Mert mindaz, amit ajánlhatott - az orvosságok, különféle gyógymódok, víz vagy sugár, porok és folyadékok -, talán gyógyította vesém, májam vagy szívem, de nem gyógyíthatta azt, ami a betegség egyetlen oka: életmódom, mely jellememből, alaptermészetemből és hajlamaimból következik. Ezért, komolyan és udvariasan, legjobb tudásunk szerint, de mindig megcsaltuk egymást, az orvos és a beteg. Életmódokat nem lehet gyógyítani, s megváltoztatni is csak ideiglenesen lehet.
 
Ezért gondoskodik a természet, bölcsen, a betegségekről: mert a legtöbb ember csak a nyavalya kényszerű vesztegzárában piheni ki időlegesen szenvedélyeit. "Il est quelque fois saine d'etre malade!"* - mondotta egy francia. A legtöbb ember elpusztulna negyvenöt éves korában, ha nem pihenne meg közben néhány hétre a betegágyban.

-------------

Hát nincs teljesen igaza?

Dokinéni szeretettel vár délután. :(

Hajnali negyed egy... ülök a fotelban - mert feküdni nem tudok, azonnal fuldokolni kezdek a váladéktól. Aludni sem tudok, mert a légvétel sípol. Tulajdonképpen így ülve is fuldoklom, csak így legalább másokat hagyok aludni.

Ölemben a maci (MacBook), lábamon egy macsi (na jó ez erőltetett volt)...
Szóval Lejlus fekszik a lábszáramon és őt aztán nem zavarja, hogy a gazdi fuldoklik. Alszik.

Megint beteg. :((

Holnap megint meglátogatom dokinénit, mert ez nem fog magától elmúlni. :(
Tulajdonképpen azért írok, hogy elvonjam a figyelmem. Aludni nem tudok, pedig kellene, meg fáradt is vagyok. De nem megy.
Az a legrosszabb, hogy már így is kiesett majdnem három hét. De ha így haladok, megint betegszabi lesz a vége. Ez legalábbis nem valószínű, hogy elmúlna holnapra. :((

És megint a torkommal kezdődött. Pedig most nem is fáztam meg! Most csak úgy magától... szépen, sunyiban.
Nah keresek valami más elfoglaltságot, aludni nem tudok, írni meg már nincs mit.

:(
 

Egyik ismerősöm megjegyezte, hogy látja, nem szeretem a kisebbséget. Kérdeztem, ugyanmár honnan látja, hiszen életem során mindig voltak olyan ismerőseim (had mondjam úgy barátaim) akik (ezt a kifejezést sem szeretem) "nem magyarok". Mert ez nem igaz, aki magyarországon született, magyar állampolgár, magyarul beszél, az magyar. Ismerős: hát olvastam a blogodban. 

Konzekvencia:

Sokszor olvasunk úgy, hogy nem értjük meg MIT.
A tények puszta leírása, nem feltétlenül egyenlő bármely, főbb nézetirányzathoz való tartozással. (Nah ez egy szép mondat lett.)
Kérek mindenkit, vonatkoztasson el a szereplőktől.
A liberalizmus, a szocializmus, a fasizmus mind mind csak variáció egy próbálkozásra amely a balanszot próbálja megteremteni?

Szeretek a Mátrixból "idézni": (elnézést, nem tudok szöveghű lenni)

"Próbáltunk olyan világot létrehozni az embereknek amiben mindenki boldog és egyenlő. Nem működött."

Ha nincs előtted kihívás, mi visz előbbre?

Szerintem rendnek kell lenni! A rend azt jelenti, hogy a törvények mindenkire egyenlően vonatkoznak. Nemzetiségtől függetlenül. Aki lop, rabol, azt felelősségre kell vonni a tette miatt, bőrszíntől és hovatartozástól függetlenül. Aki pedig vállalja a nehéz körülmények ellenére is a becsületes életmódot, fizeti az adót és bízik abban, hogy azt a köz javára teszi, meg kell becsülni, védeni.

Ez az állam feladata.
 

"Az a baj, hogy a magyarok olyan kreatívak! Nagyon furcsa szemeket mereszthettem rá, mert folytatta: A kreativitás önmagában nem baj. Csakhogy a kreatív emberek rendetlenek, képtelenek kijönni egymással és ráadásul depresszióra hajlamosak. "

Elmúlik

Valamikor régen egy indiai herceg maga elé hívatta az ékszerészét és megbízta, hogy készítsen neki különleges varázsgyűrűt. Ha gond és bánat gyötri, a gyűrű vigasztalja meg. Ha nagyon jól mennek a dolgai, akkor a gyűrű figyelmeztesse. Az ékszerész el is készítette a gyűrűt, egy sima karikagyűrűt, amire csak egyetlen szó volt rávésve: "elmúlik".
 

szemelvények Tóth András mai hírleveléből

Basa [? - 2009]

Lord Byron: Inscription on the Monument of a Newfoundland Dog

When some proud son of man returns to earth,
Unknown to glory, but upheld by birth,
The sculptor's art exhausts the pomp of woe
And storied urns record who rest below:
When all is done, upon the tomb is seen,
Not what he was, but what he should have been:
But the poor dog, in life the firmest friend,
The first to welcome, foremost to defend,
Whose honest heart is still his master's own,
Who labours, fights, lives, breathes for him alone,
Unhonour'd falls, unnoticed all his worth--
Denied in heaven the soul he held on earth:
While Man, vain insect! hopes to be forgiven,
And claims himself a sole exclusive Heaven.
Oh Man! thou feeble tenant of an hour,
Debased by slavery, or corrupt by power,
Who knows thee well must quit thee with disgust,
Degraded mass of animated dust!
Thy love is lust, thy friendship all a cheat,
Thy smiles hypocrisy, thy words deceit!
By nature vile, ennobled but by name,
Each kindred brute might bid thee blush for shame.
Ye! who perchance behold this simple urn,
Pass on--it honours none you wish to mourn:
To mark a Friend's remains these stones arise;
I never knew but one,--and here he lies.

Newstead Abbey, October 30, 1808.

----------------------------

Felirat egy újfundlandi kutya síremlékére (Szabó Lőrincz fordítása)

Ha új lakót kapnak a temetők,
nem is dicsőt, csak épp előkelőt,
a gyász pompázik szoborrá virulva
és az elhunytat zengi név meg urna:
nem azt, aki csakugyan volt, hanem
akinek kellett volna, hogy legyen:
s szegény kutya, a leghűbb barát,
ki boldogan áldozta föl magát,
kinek szíve gazdája szíve volt,
dicstelen hull le, bármilyen derék,
s földi lelkét megtagadja az ég;
míg az ember, hiú féreg! csodákat
s kizárólagos eget kér magának.
Óh, ember! Napod gyorsan alkonyúl,
rabnak becstelen vagy, s romlott, ha úr,
aki kiismert, undor tölti meg
tőled, lélegző, hitvány sártömeg!
Szerelmed kéj, barátságod csalás,
szavad és mosolyod képmutatás!
Neve nemes csak megromlott csírádnak,
rád pirít minden becsületes állat.
Ki itt jársz s látod ezt a sírjelet,
menj tovább, nem fajtádnak tiszteleg:
barát emlékét őrzi ez a jel;
egy barátom volt csak - s az itt hever.
 

Reggel lementem a boltba, a pénztárnál egy 70 körüli nyugdíjas néni állt előttem, az arcán véraláfutásokkal. A pénztáros kislány ismerhette jobban, mert rákérdezett, hogy mi történt vele, mire a nénike elmesélte, hogy a héten a Petőfi Sándor utcai bankba ment kivenni a nyugdíját, amikoris kilépve az ajtón körülvette három "roma fiatalember" (őt idézem szó szerint!) és megverték, majd elvették a pénzét. A pénztáros kislány beletörődő hangon azt tanácsolta: "tessék jobban vigyázni, válságos helyzet van". Mire a néni azt válaszolta: "igen, tudom, a rendőr is ezt tanácsolta"

Mindenki gondoljon amit akar.

Ez a nap mindig kétes ünnepnap, ma van 8. éve annak, hogy elszegődtem egy céghez dolgozni, amit már nem szeretek annyira mint régen, de még mindig szeretek annyira, hogy ne menjek el máshová.

Szóval kétes ünnepelek.

Álljon itt egy idézet ennek örömére Fodor Ákostól, egyik kedvenc haikum képében:

8

Méltó vagy a szóra,
Jelentős Jelem!
Állva: homokóra,
fekve: végtelen.

Még jó, hogy nem vagyok babonás.

Ez tulajdonképpen elhatározás kérdése, és megér egy misét, hogy vajon a placebóhatás oda-vissza érvényesül-e.
Tény, hogy ha reggel reggel kávézom, általában teszek bele tejszínt. Sajnos a cég - nem túl környezetbarát módon - de ezeket a kis különcsomagolt tejszíneket preferálja, amik kétségkívül praktikusak egy kávézóban, vagy tárgyaláson, de szerintem a dolgozók napi felhasználásához nem.
Na én minden reggel beleborítok kettőt a kávémba, és bizony sűrűn előfordul, hogy kibontáskor - hála a magyar iparnak - fröccsen.

Namármost, megfigyeltem, ha NEM fröccsen, akkor aznap ultrajó napom van.

(happy)

Most jön a trükk: MA NEM FRÖCCSENT. :DDD

Holnap nyilatkozom :DDDDDDDD
 

Az igazi fáradtság az, amikor a vacsora után az ember a konyhaasztalról a kaja maradéka helyett a notebookját kapja fel, szórakozottan bevágja a hűtőbe a sajt mellé, aztán rácsukja az ajtót. Majd egy darabig áll ütődötten, mire rájön, hogy mit keresnek ezek a dobozok még mindig az asztalon...?

De akkor mit raktam a hűtőbe???? :DDDD

Február 25-e óta nem írtam. Nah igen, ez persze összefüggésbe hozható azzal a ténnyel, hogy visszaviharzottam a munka-mókuskerékbe, és taposok is bőszen. Minden nap azzal ülök még mindig fél éjfélkor is a gépnél, hogy ma is le kellett volna feküdnöm már tízkor és még most is sok dolgot kellene megcsinálnom. Aztán nem csináltam meg semmit.

Ma Web 2.0 BarCamp-on voltam a Gerbeaud házban, ami szerfelett jó volt, sok szép új ismeretséget köttöttem, meg néhány régebbit felelevenítettem.

Holnap pedig minden megy tovább. :)

Az a jó a dolgokban, hogy haladnak. Az én terveim is haladnak. Lassan, de biztosan.

Nah jó éjt :D

Az entrópia fogalma a Maxwell-Boltzmann gázelméletben jelent meg először, majd ezzel rokon fogalmat vezetett be entrópia elnevezéssel Claude Shannon az információelméletben is. Az entrópia nem más, mint a rendszerben lévő rendezetlenség mértéke. Az entrópia csökkentése csak energiabefektetés útján lehetséges. Ha a rendezettség nő, az entrópia csökken. A magára hagyott zárt rendszerben az etrópia nem csökken. Amikor egy nem zárt rendszerben energiabevitellel lokális rendezettség jön létre, ez azon az áron történik, hogy nő a globális rendezetlenség. "Egy faj kialakulása, egy élőlény világrajötte rendkívül kis valószínűségű események, és mi mégis ezeket a ritka eseteket tekintjük fontosnak, erre épül fel az értékrendünk. Az, hogy egyáltalán létrejöhetnek e jenlenségek, azzal magyarázható, hogy a zárt rendszerben vannak nem zárt részek, ahol az entrópia időlegesen csökkenhet."         /N.Wiener, 1974/

/idézet László Ervin, Világváltás c. könyvéből/

Megállapítom, hogy körülöttem hatalmas entrópia uralkodik. :D Főleg a konyhában. :D És való igaz, hogy ennek az entrópiának a csökkentése csak jelentős energiabefektetés útján jöhet létre.
Ha szerencsém van, akkor nem teremtek új fajokat :)
 

Nah? Mit gondolsz? .... :(

ez elég régi, tudom, de most találtam meg valahol :))

1. A robotnak nem szabad kárt okoznia emberi lényben, vagy tétlenül tűrnie, hogy emberi lény bármilyen kárt szenvedjen.

2. A robot engedelmeskedni tartozik az emberi lények utasításainak, kivéve, ha ezek az utasítások az első törvény előírásaiba ütköznének.

3. A robot tartozik saját védelméről gondoskodni, amennyiben ez nem ütközik az első vagy második törvény bármelyikének előírásaiba.

Az egyik kedvenc könyvem az Én, a robot. A film sem rossz szerintem, bár lehet, hogy ezért Asimov rajongói megköveznének.
A könyv, rövidebb novellákban taglalja a fejlődést, és nem Terminátor filmekben jósolja a véget. Sokkal sokkal érdekesebb a kimenetel, ahogy az az Alapítvány könyvekben megíródott...

A valóság ennél csúnyább képet fest. Könnyen előfordulhat valami Mátrix vagy Terminátor szerű vég vajon? Esetleg már most is abban élünk?

A kedvenc részem amúgy is az volt, amikor a Tervező elmondta, hogy először tökéletes világot építettek az embereknek, de az nem vált be, hanem mindig összeomlott...

A kezdetek:

http://index.hu/tech/hardver/2009/02/20/ellenunk_fordulhatnak_a_robotok_/

Ma csak erre futja :)

Még két nap.

Bár egy kicsit csalni fogok, mert a doki óva intett attól, hogy hétfőnél korábban újabb fertőzéseknek tegyem ki magam, ennek ellenére, vállalva a kockázatot, pénteken, közvetlen az orvos után, én bizony már megyek irodázni.

Úgy is mondhatnám, hogy hiányzik a légkör, meg úgyis, hogy muszájos.

Aki azért dolgozik, hogy megéljen belőle, érti mit is akar ez jelenteni. Nyolc év alatt egyszer sem voltam ilyen hosszan távol, most bepótoltam, úgyhogy a következő nyolc évre nem szeretnék hasonlót :)

Közben azért volt előrelépés a kreatívok terén, lassan, de biztosan megyünk előre. Ez a lassúság még egyelőre furcsa érzés, mert nem tudom eldönteni, hogy alkalmazkodjak-e hozzá, vagy próbáljak tenni ellene.
Lehet, hogy még korai ezen gondolkodni.

Harcra fel barátim... :)
 

Már megint hajnali egy, és nekem valahogy nem sikerül az ágyba keverednem. De mindjárt, ígérem, mindjárt.

Megint köhögök, és elkezdett fájni a jobb oldalon a mellkasom. Dokinéni fog örülni este :(

Gyönyörű a hó odakint, hirtelen belelendült és néhány óra alatt vagy 10 centi esett! A kutyák fel-alá rohangálnak benne, és olyan csodaszép fehérré változott a táj, mint a mesében!

Itt ülök, bánatosan, egyedül. És nincs aki velem együtt örüljön!

Remélem néhány napig kitart. Csak egy kicsit legyen igazi tél, ha már karácsonykor nem jutott. :(

Más:

Ma lepucoltam a kutyaorokbefogadas.hu-ról a joomlát és feltettem a wordpresst. Csak hogy elinduljon valami abból, amit oda terveztem. Lassú víz partot mos, de el fog ez tartani egy darabig. Na gúdnájt.

Pedig már azt hittem, hogy meggyógyultam. :(
Ráadásul ennek a bejegyzésnek is adhattam volna azt a címet, hogy "dilemma", de ugye azt már elhasználtam kicsit korábban.
Dilemmák márpediglen vannak.
Amikor az ember körbekérdez minden lehetséges embert aki tanácsot adhat, aztán azon gondolkodik, hogy tehetné a tőle telhető legjobbat egy adott dologban...
Az élet folyamatos dilemmák és döntések sorozata. Mindig mindig van valami ami elgondolkodtat, hogy változtass. Ha pedig változtatni akarsz, akkor jön a dilemma.

Jóesetben az ember tudja a helyét a világban.
De aztán történik valami, és máris jön a dilemma, hogyan tudok alkalmazkodni a velem történt helyzethez legjobban? Kibillentenek és aztán kereshetjük ismét a helyünket. Gondolkodunk, gondolkodunk, és végül döntéseket hozunk. Aztán megbánjuk őket, vagy továbbra is úgy gondolunk rájuk, hogy jól hoztuk meg őket.

Az elmúlt hetekben én is válaszutakhoz érkeztem. Az elmúlt napokban, pedig meghoztam a döntéseimet. A jövő pedig majd megmondja, hogy jól választottam-e...
 

Az egész onnan indult, hogy elkezdtem Longhand SeoBlogját olvasni. Ahol is valaki kötözködött vele, hogy a média-médium-médiák stb. szokásos nyelvészkedési dilemma előkerült a blogon is. Úgyhogy rögvest ott találtam magam egy halom oldalon.

Szemelvények:

http://dragon.unideb.hu/~tkis/mediumok.htm

http://index.hu/kultur/klassz/mancsndy/

http://index.hu/kultur/korrektor/ujcikk7027/

http://index.hu/kultur/korrektor/ketto2/

http://index.hu/kultur/korrektor/mediak3/

Akinek van kedve (és ideje) kövesse.

Megéri. (Minden link elhelyezésekor tüsszentettem egyet, uh biztos igazam van :) )

A holosz kultúrája

"Az emberiség számára a holosz teljességen és egységen alapuló civilizációjának elérése nem csupán lehetősége, hanem a fennmaradásának alapkövetelménye. Szerencsére nem is keresztülvihetetlen, és nem is példa nélkül álló. Az a fajta átmenet, amelyet szükségessé tesz, része a társadalmi fejlődésnek, annak a társadalmi fejlődésnek, amely a kőkorszak mitikus civilizációval kezdődött, az ókori nagy birodalmak vallási uralmú civilizációjával folytatódott, majd az őskori görögök által bevezetett, az emberi értelemre, a logoszra alapozott civilizációkhoz érkezett. Manapság a logosz uralma a végét járja: a civilizáció jelenleg uralkodó formájának alapját képező rövid távú racionalitásnak több a füstje, mint a lángja - sok negatív társadalmi, gazdasági és ökológiai hatásához képest kevés kedvező következménnyel jár az emberiségre nézve.
Megérett a helyzet egy újabb váltásra: a logosz civilizációjából a holosz civilizációjába való átmenetre."
 

Idézet László Ervin: Világváltás c. könyvéből

"Magunkban megismerjük a többit,
egy családban a többit,
egy faluban a többit,
egy országban a többit,
az ég alatt a többit.
Honnan ismerem én az ég-alattit?
A kevés által valamennyit."

/Weöres Sándor fordítása/

Ezt az igazán szép magyar szerelmes dalt a vastagbőrön találtam (rofl) és muszáj volt átemelnem. Mert tényleg szép.

És bár a hülye amerikai Valentine's Day-től nekem is herótom van (főleg amikor az APÁM!!!!!! is "felköszönt"), de ez a szám bejön.

Érdekes... amióta blogolok, észrevettem, hogy ha írni kell, akkor azonnal le kell ülni és írni kell. Különben elmúlik!!!! :D

Tegnap például este még méláztam, hogy megírjam-e, aztán gondoltam majd ma. És tessék. Ma is úgy jöttem vissza. Mert a tegnapi is "elment". :)

Ma voltam kontrollon. Sajnos még nem nyert. Nagyon kinéz egy újabb hét betegszabi. :(

Vannak azért jó oldalai is, ez alatt a hét alatt többet éltem social network, mint eddig fél évben összesen. :)

Köttetnek az új ismerettségek :))

Nah megyek, mert már holnap. :)

... de csak kicsit.

Bosszant a macskám, nyitogatja a bezárt ajtókat. Kitoltam vele, betámasztottam... azt az arcot!!!!!!! (rofl)

Egyszerre kellene takarítanom, mosnom, ágyneműt cserélni, hajatmosni, tanulni és PIHENNI, mert beteg vagyok.

Ezt hogy oldjam meg...?

...bár nem sokat aludtam. :(

Mélyen tisztelt Doktornő!

Ezúton szeretném jelezni, hogy az ön által néhány napja felírt, köptetőnek álcázott Ambroxol-Q nevű csodaszer, amelyet 30 mg-os tablettás kiszererelésben árulnak a patikákban és vénynélkül kapható, véleményem szerint patkányméreg. Vagy még annál is aljasabb készítmény.

Ez a nagyjából lencse nagyságú tabletta, két napja keseríti éjjelem és nappalom, mivel 3x1 szedési intenzitást javasolt a Doktornő. Most töltöm második éjszakámat fuldoklással, de holnap már aludni fogok, ahogy a "gyógyszer" szdedése nélkül eddig is tettem, mert fellázadok, és nem szedem tovább!

Ez a "köptető" tényleg mindent kiköptet ami még az emberben benne van és mindent ami a szájnyílásán kifér. Belső szerveket is beleértve. Hatása a bevétel után 1-2 órán belül jelentkezik és kb. 4-5 órán át tart. Így én pontosan két napja nem tudok aludni (valamint a velem együttélő két macska sem, de ők nappal pótolják). Én nappal sem tudom pótolni, mert akkor is köptetőt szedek.

Az érzés, akár a pezsgőtabletta. Vagy talán a mentos viselkedhet így a kólában. Érzem ahogy fejlődik a hab szerű képződmény a torkomban, amely aztán egy mélyről jövő, fájdalmas harákkal, vagy hosszabban tartó köhögésrohammal a felszínretör. Félpercenként. Ha nem maradok ébren, belefulladok. De így elaludni képtelenség, ezért folyamatosan köhögök.

Se életem, se nappalom. Rekeszfájdalom és kialvatlanság.

Doktornő kérem én feladom! Holnaptól nem vagyok hajlandó beszedni! Higgye el, amint abbahagyom, meggyógyulok! Érzem! Mit nekem influenza, vagy más egyéb fertőzés! A köptető nélkül visszatér életkedvem, tudok majd aludni és pár nap alatt meggyógyulok!

Ha még élek.

Ellenkező esetben kanállal javasolt porhüvelyem összekaparása, és a fejfámra csak annyit: "... már mindenét kiköpte."

Kérem mellétűzni az Ambroxol-Q papírdobozát!

Maradok tisztelettel...

Édes volt a dokinéni, ahogy közölte, hogy bakteriális felülfertőzés esete forog fenn... Hörr

Kifele jövet mondtam is a váróban, hogy "Használt influenzámat újra cserélném" de valamiért nem röhögtek a várakozók.

Újabb egy hét otthon. :( A munkát meg tán más végzi el? Hajj...

De már majdnem végeztem az Örkény egypercesekkel...

Nyolc kiló ül  a mellkasomon cirmos szőrbundába csomagolva. Neki sem jó, meg nekem sem, mert csúszik lefele, meg nehéz is, de hát macska az istenadta. Próbáltad már megmagyarázni azt a szót egy macskának hogy "NEM"? - nah akkor tudod miről beszélek.

Csak tudnám mire jó az oltás??? Bár persze lehet mondani, hogy a lázas szakaszt megúsztam 37.8 max. hőmérséklettel, szóval... DE AKKOR IS!!!!

Szóval most otthon. Nátha és torokfáj. Mézes hársfatea, propoliszos méz. Negro. C-vitamin halmok. Gyümölcs és ropi.

Ha már nagyon fáradt a sok alvástól, Örkény egypercesek. Csak a vidulás vagy éppen szomorkodás kedvéért.

Szemelvények:

Az ember melegségre vágyik

Rossz álom

és behódoltam a twitternek is :)