Egyik ismerősöm megjegyezte, hogy látja, nem szeretem a kisebbséget. Kérdeztem, ugyanmár honnan látja, hiszen életem során mindig voltak olyan ismerőseim (had mondjam úgy barátaim) akik (ezt a kifejezést sem szeretem) "nem magyarok". Mert ez nem igaz, aki magyarországon született, magyar állampolgár, magyarul beszél, az magyar. Ismerős: hát olvastam a blogodban.
Konzekvencia:
Sokszor olvasunk úgy, hogy nem értjük meg MIT.
A tények puszta leírása, nem feltétlenül egyenlő bármely, főbb nézetirányzathoz való tartozással. (Nah ez egy szép mondat lett.)
Kérek mindenkit, vonatkoztasson el a szereplőktől.
A liberalizmus, a szocializmus, a fasizmus mind mind csak variáció egy próbálkozásra amely a balanszot próbálja megteremteni?
Szeretek a Mátrixból "idézni": (elnézést, nem tudok szöveghű lenni)
"Próbáltunk olyan világot létrehozni az embereknek amiben mindenki boldog és egyenlő. Nem működött."
Ha nincs előtted kihívás, mi visz előbbre?
Szerintem rendnek kell lenni! A rend azt jelenti, hogy a törvények mindenkire egyenlően vonatkoznak. Nemzetiségtől függetlenül. Aki lop, rabol, azt felelősségre kell vonni a tette miatt, bőrszíntől és hovatartozástól függetlenül. Aki pedig vállalja a nehéz körülmények ellenére is a becsületes életmódot, fizeti az adót és bízik abban, hogy azt a köz javára teszi, meg kell becsülni, védeni.
Ez az állam feladata.