Ma jó volt.
Már régen nem volt ilyen jó. Nem is tudom milyen régen. A hullámok most megint felfelé visznek. Látom a kék ég darabkáját: ígéretesnek látszik. Persze a sötétlila ott van a mélyben, húzna vissza erősen, fertőzve a Zen mester mondataival: "We will see."
A megtörténteket, az elhangzottakat nem lehet megváltoztatni. Konklúziókat pedig levonni csak távlatokból lehet... s még akkor is tévedhetünk, nagyokat is akár.
Az idő majd megmondja.
"We will see..."
The story of the Zen Master and the fourteen year old boy
On his fourteenth birthday, the boy receives a horse as a present and all the villagers say 'how lucky!' and the Zen Master says 'We'll see'.
When he is sixteen, he falls off the horse and breaks his leg and all the villages say 'how unlucky' and the Zen Master says 'We'll see'.
A few years later, there is a war and all the young men are enlisted to fight except the boy who still has a broken leg. All the villagers say 'how lucky' and the Zen Master says
'We'll see'.