"Egyszer meghívtak egy szemináriumra. Jó néhány egyetem rektora és rektor-helyettese gyűlt össze. Nagyon aggasztotta őket, hogy az iskolákban, a főiskolákon és az egyetemeken a diákok fegyelmezetlenek és tiszteletlenek a tanárokkal szemben.
Meghallgattam a véleményüket, majd azt mondtam: "Én úgy látom, hogy valahogy maga a kiindulási alap hiányzik. Tanár az, akit magától értetődően tisztelnek, ezért a tanár nem követelhet magának tiszteletet. Ha a tanár tiszteletet követel magának, az csak azt mutatja, hogy nem tanár; rossz foglalkozást választott, ez nem az ő hivatása. A tanár definíciója az, akit magától értetődően tisztelnek." Neked őt nem kell tisztelned. ha tisztelned kell őt, akkor milyen tisztelet lesz az? Csak nézz rá: tisztelni kell - így már minden szépségét elveszítette. Ez a tisztelet már nem élő. Ha csinálnod kell, akkor az már nem autentikus. Ha a tisztelet élő, természetes, akkor szinte nem is vagy tudatában. Észrevétlenül áramlik. Ha a tanár jelen van, akkor a tisztelet észrevétlenül áramlik felé.
Ezért arra kértem a szeminárium résztvevőit, hogy ahelyett, hogy a diákoktól várnák el, hogy tiszteljék a tanárokat, inkább ők maguk gondolkodjanak el ezen - mert biztosan olyan tanárokat választottak, akik valójában egyáltalán nem is tanárok.
Tanárnak éppen annyira születni kell, mint költőnek. A tanárság művészet. Nem lehet mindenki tanár. De az oktatás egyetemessége miatt tanárok millióira van szükség. Képzeljetek el egy társadalmat, amelyik úgy gondolja, hogy a költészetet költőknek kell tanítaniuk, és mindenkit meg kell tanítani a költészetre. Költők millióira lesz szükség. Természetesen lesznek költőképző főiskolák is. De azok a költők hamis költők lesznek, és majd azt fogják kérni: "Tapsoljatok nekünk, mert mi költők vagyunk. Miért nem tiszteltek bennünket?" Épp ez történt a tanárokkal is.
A múltban sok tanító volt. Az emberek sok ezer mérföldet utaztak, hogy tanítót találjanak, hogy együtt lehessenek vele. Hatalmas tisztelet övezte őket, de a tisztelet a tanár minőségétől függött - nem pedig egy elvárás volt a tanítvány vagy a diák felé. Egyszerűen magától megtörtént."
/Osho: A keresés - részlet/
