Van az a helyzet, amikor az ember úgy érzi, hogy most semmi mást nem tehet, mint várakozik és figyel. Ismeretlen, bizonytalan, kiszámíthatatlan minden, nem látni az ok - okozat összefüggéseket, vagy érthetetlennek tűnnek a reakciók. Egy darabig csak nézünk ki a fejünkből, nem értjük mi van. A vinyó felpörög, próbálja feldolgozni a proci az adatokat, de nem megy az istennek se. Az eredmény valahogy nem és nem akar összeállni. Na ilyenkor a legjobb meghúzódni egy csendes sarokban és lesni, várni. Akármeddig. Már aki bírja figyelemmel. Mert hogy van aki ugye érdeklődését veszti. De aki kivár, az láthat olyat amit más nem. Szóval megéri türelmesnek lenni. Mert mindig tanulunk valamit.
Tehát most várok, és figyelek...
