Az ember egyre többször szembesül azzal, hogy senkiben sem bízhat.
Vagy én élek rossz környezetben és most nem a rokonaimra gondolok.
Egyszerűen az a helyzet, hogy akár éveken keresztül hiheted, hogy egy adott illető díjazza lojalitásod, tehetséged, személyiséged, munkád, eredményeid, elszántságod... bármid, aztán egyszercsak jön egy pont, amikor látnod kell, hogy - igen, ha ténylegesen állást kell foglalni valamiben, bizony az illető megbukik. Ha nem máshol, akkor a kommunikáció vonalán, mert lehet, hogy döntéseinek jó oka van, azonban ha nem őszinte, és nem kommunikálja megfelelően, akkor az egész mit sem ér.
Idézet egyik kedvenc ismerősömtől:
"Nem elég becsületesnek lenni, annak is kell látszani."
Hát igen.
